Travels, SzG3

2014. augusztus 26., kedd

Magyarország, Gyömrő, a Teleki kastély, SzG3

Folytassuk a hánytatott sorsú kastélyok meglátogatását!
Gyömrőn található a Teleki kastély. Kissé nehéz megtalálni, mivel az útról (Ócsa felé) nem igen lehet látni, jó mélyen bent van a parkban.
Eredetileg nem ez a kastély állt itt, de a korábban - az 1770-es évekbe Teleki József által - építtetett kastély 1835-ben leégett. A leégett kastély alapjaira Teleki Sámuel (nem tévesztendő össze az utazó Teleki Sámuellel) új kastélyt terveztetett Hild Józseffel. Ez a ma is álló klasszicista stílusban épült kastély 1840-47-ben készült el. A kastély körül kialakított park szinte arborétum szintű volt! Még Tessedik Sámuel is küldött ide növényeket.
A II. VH-t szerencsésen átvészelte, a bombázásokat megúszta. Bár a tulajdonosokat elűzték, de a kastély teljes külső és belső pompájában megmaradt. Tehát adva volt, hogy egy tökéletesen ép és eredeti berendezéssel ellátott kastélyunk legyen. de akkor mások voltak a szempontok, a teljes belső berendezést elhordták még az építőanyagnak felhasználható anyagokat is! Az arborétum fáinak nagy részét is kivágták. Az 50-es évekre már csak a meredező csupasz falak maradtak. A 60-as években vetődött fel először, hogy tán kéne kezdeni valamit a kastéllyal! Az első "helyreállítás" 1967-68 között zajlott le, ekkor gyakorlatilag levakolták az épületet, de úgy, hogy a díszítmények (kőcsipkék, oromzatok, stb.) is a vakolat alá kerültek. A Gyógypedagógiai Intézet egyik részlegét helyezték el itt. A műemléki jellegű rekonstrukció 1989-ben történt meg. Sajnos a kastély maga nem látogatható (az ott lévő gyerekek védelme érdekében), meg állítólag a csupasz fehér falakon kívül nincs ott semmi, de a kert maga és a kastély kívülről megtekinthető. Ha a kastélyparkot is megnézzük (ez részben óhatatlanul akkor is megvalósul, ha csak a kastélyig megyünk be), akkor tapasztalhatjuk, hogy a Gyógypedagógiai Intézet részére történő kialakítás nem merült ki a kastély "felújításában", hanem remek, szocreál típusú kocka épületeket is felépítettek a parkban. ezek, ha jól láttam, akkor a kastélyhoz vezető út mentén helyezkednek el, talán a park többi részét nem csúfítják el.
Itt megvolt a lehetőség a nemzeti vagyon megmentésére, de szinte azonnal elillant!

További látnivalók Gyömrőn:

- a Tófürdő

- a tájház

- a Tőzeges tó

Vissza a főoldalra (katalógus)

a Teleki kastély

a Teleki kastély parkja

a Teleki kastély parkja (a bejárati út)

Vissza a főoldalra (katalógus)

Magyarország, Gyömrő, a Tőzeges tó (horgász tó), SzG3

Erről nem fogok túl sokat írni, ez egy horgásztó, viszont nagyon szép. Könnyű megközelíteni, lehet autóval is, de akár gyalogosan is a Tófürdő felől. Ekkor a mélyebb (É-i) oldal felől kell megkerülni a tavat. Szép, kiépített (Viacoloros) út megy részben körbe a tó körül. A tó melletti parkerdő sem a szokásos alföldi akácos, vagy nyáras, ha jól láttam szép tölgyerdő van ott. Bár a Tófürdő el van kerítve (itt nem lehet lemenni a partjára), de magában a parkerdőben több piknikhely is van, és innen viszonylag jó a rálátás a tóra. A déli oldal le van zárva (a strand miatt), de nekünk úgy is balra kell kanyarodnunk a Tőzeges tó felé. Jobb kéz felől elhagyunk néhány zárt kertet és már ott is vagyunk. Ez után már nincs más dolgunk, mint sétálni a tó körül és gyönyörködni benne. Bár valószínűleg mesterséges tó (bányagödör), de viszonylag természetesnek hat.
Még néhány képet feltöltök ide a Polgármesteri hivatalról (e miatt nem nyitok egy új lapot), ez is nagyon szép, valószínűleg ez is egy kisebb kúria lehetett korábban. Hogy a két tónak milyen központi az elhelyezkedése, mi sem bizonyítja jobban, hogy a Tófürdő parkolójától a Polgármesteri hivatal talán 200 m-re található.

További látnivalók Gyömrőn:
- a Tófürdő
- a tájház
- a Teleki kastély

Vissza a főoldalra (katalógus)

Magyarország, Gyömrő, Tájház, SzG3

Szerencsére már igen sok településen gondot fordítanak arra, hogy az örökségüket megőrizzék és azt be is mutassák. Szerencsére így van ez Gyömrőn is, itt is található egy tájház (ami egyben a település egyetlen múzeuma is).

A Tájház közadakozásból valósult meg és 1983-ban nyitotta meg a kapuit. Azóta folyamatosan fejlődik. 1995-ben készült el a faoszlopos tornác, majd 2003 után elkészült az épület teljes felújítása, a tetőszerkezet cseréje, a villamoshálózat felújítása és a tárgyak tisztítása, digitális leltárba vétele és részbeni restaurálása. Később még korszerű vizesblokkot is építettek.

A ház jól illeszkedik a hagyományos falusi fésűs utcaképbe. A tájház épülete téglaalapra épült, tetejét hornyolt cserép fedi. (Korábban nádzsúp volt)

A tájház helységei:

pitvar

füstös konyha

tiszta szoba ("nagy ház")

"kis ház"

Most lépjünk be a házba:

" Az első ajtón belépve a pitvarba jutunk, ahol a kenyérdagasztás eszközeit, a vizespadot, tároló edényeket helyeztek el. A füstös konyhát két paraszt-barokk oszlopon nyugvó, tányérokkal, köcsögökkel díszített boltív választja el. A szabad tűzhelyen a főzésre szolgáló cserépedények, a vasháromláb - egy korábbi főzési technika emlékei. A szemközti oldalon, a szobát fűtő kemence nyílása mellett, a sütés eszközei, tároló edények láthatók. A konyhából a nyílt tűzről áramló füst a szabad kéményen át távozott. A széles kürtő a tartósításra szánt szalonna, kolbász, sonka füstölésére is lehetőséget biztosított.

A pitvarból jobbra nyílik az első szoba, a "tisztaszoba" vagy "nagyház". Az elsősorban reprezentációs célokat szolgáló szoba padlózata döngölt föld, amelyre házi szövésű rongypokrócokat terítettek. A sarkos elrendezésű helyiségben a boglyakemencével átellenesen áll a sarokpad és az asztal, amelyen református hagyomány szerint mindig biblia és zsoltáros könyv volt. Szintén felekezeti jellemző az "Aradi tizenhárom"-ról készült olajnyomat, és az oldalfalon elhelyezkedő tükörbe tűzött Kossuth-kép. A tükör alatt áll a sublót, amelyben elsősorban az ünnepi viselet darabjai kaptak helyet. A másik két sarkot az ágyak foglalták el. Az ajtó melletti, fekhelyként szolgáló ágyon a régi, fehér vászonviselet darabjai vannak. Az átelenben álló, bagolyfejes díszítésű vetett ágy a család gazdagságát reprezentálta. A szobában látható bútorzat csaknem egészében özv. Karsai Lászlóné ajándéka, aki férje szüleinek hagyatékát adományozta a Tájház javára.

A pitvarból balra nyíló hátsószoba, "kis ház" a köznapi élet színtere volt. Itt kerül bemutatásra a kenderfeldolgozás és a fonás-szövés munkafolyamatának eszközkészlete." (Co.: UtazzItthon.hu).

Az egész látogatással kapcsolatban szerencsém volt, mivel hétfőn jártam erre, de valamilyen foglalkozás volt éppen az udvaron, ezért udvariasan (alliteráció!) bekéredzkedtem (ez vidék (jó értelemben és nem hajtottak el)), így meg tudtam nézni az egészet. Érdemes tájékozódni, mivel a nyitva tartás eléggé hektikusnak tűnt nekem, valamint folyamatosan vannak bemutatók és foglalkozások, ezekről is érdemes információkat beszerezni. Egy jó strandolás (Tófürdő!) előtt vagy után érdemes megnézni!

További látnivalók Gyömrőn:
- a Tófürdő
- a Tőzeges tó
- a Teleki kastély

Vissza a főoldalra (katalógus)

Magyarország, Mór, SzG3

Sajnos a Lamberg kastély megtekintése után már nem sok időm maradt Mór egyéb nevezetességeinek megtekintésére, de a Szent István téri park és környéke igen megtetszett (meg úgyis itt kellett átmennem a kocsihoz). A legjobb az egészben az az, hogy nem is akarják titkolni, hogy ez egy mesterséges környezet, éppen ezért egészen jól sikerült a park kialakítása. Miután patak nem folyik át a parkon, ezért (legalább is én erre következtettem) úgy alakították ki a vizes dolgokat, hogy recirkuláltatják a vizet. A legszebb a forrás megoldása, egyszerűen egy kútból ömlik a víz, nem próbáltak meg egy látszólag természetes forrást kialakítani. Maga a folyásmeder is mestersége, majd néhány kanyar után bele folyik egy kis tóba, ami egy kis szigetet vesz körül. Itt aranyhalak vannak, a szigeten pedig egy szerelmesek lakatfala található. A másik vízforrás a természetes esőkből eredő víz, ezt egy másik rendszer vezeti a tóba, ez most értelemszerűen száraz volt. Nagyon szépek a hidak.
A park körül csoportosulnak Mór egyéb látnivalói: a Láncos kastély (most Polgármesteri hivatal, a Szent Kereszt templom, stb.)
Azt kell mondanom, hogy Mór egy nagyon kellemes benyomást tett rám. Ide nem messze van Csókakő várromja, valószínűleg e miatt talán ősszel visszatérek ide és megtekintem a most kimaradt dolgokat is.

Vissza a főoldalra (katalógus)

a Szent kereszt templom

a Szent István tér

Vissza a főoldalra (katalógus)

2014. augusztus 25., hétfő

Magyarország, Fehérvárcsurgó, a Károlyi kastély, SzG3

Fehérvárcsurgó Székesfehérvártól ÉNY-ra található, talán 15 km-re a Székesfehérvárt Győrrel összekötő út mellett. Most csak a kastélyt tudtam meglátogatni, de a településen még van néhány érdekes hely, talán később: a víztározó, a Gaja patak völgye.
A kastély parkjába nem lehet behajtani (nagyon helyesen) csak a szállóvendégeknek. A főbejárat mellett le lehet tenni a kocsit (kicsi a parkoló, de nem is igen van látogató). Innen kb 300 m-t kell egy enyhén emelkedő úton a kastélyhoz felmenni. Amikor ott voltam, éppen a hatalmas park és a tó felújítása folyt kb. 230 millió Ft-ból (EU-s pénz!). A felújítás várhatóan az idén befejeződik. Ha felérünk a kastélyhoz, a magyar állapotokhoz szokott szemünk szinte megdöbbenve állapítja meg, egy tökéletesen helyrehozott kastély elé csöppentünk (sajnos a belsejére ez nem teljesen igaz, bár egy kicsit másképpen, de erre majd visszatérünk). Az U alakú kastély szárai között pompás kis francia kert, egy nagyon szép szökőkúttal. Balra található a pénztár, némi forint (nekem 500 Ft) lefizetése után a kastélyt vezetéssel meg lehet tekinteni. Mint korábban már említettem, nem sokan látogatják a kastélyt, most velem együtt hárman vettünk részt a vezetésen. Az elején röviden megtudtuk a kastély történetét:
nem túl régi, ez a terület először csak 1690-ben került birtokba. A szokásos adok-veszek után 1834-ben először zálogként, majd vásárlás útján 1853-ban végleg a Károlyi család birtokába került a terület. A kastély építése 1844 és 1851 között Henrich Koch tervei alapján történt. A Bécsben élő tervezőt Ybl Miklós képviselte az építkezésen (aki egyben a Károlyi család építésze is volt), néha még művezetett is. 1910-körül eklektikus stílusban átalakították a kastélyt, ekkor került a könyvtár a mostani helyére. 1945! Először a Gázművek nyaralója volt, majd 1949-ben a görög gyerekek menekült otthonának jelölték ki. Ez után állami nevelő otthonként működött, majd a leromlott állapota miatt 1979-ben kiürítették. 1995-ben a kastély a Műemlékek Állami Gondnoksága kezelésébe került. 1997-ben a Párizsban élő Károlyi György által létrehozott Károlyi József Alapítvány és a MÁG együttműködési szerződést kötött a kastély közös felújítására és hasznosítására. Ettől kezdve nekem egy kicsit zavaros a kastély sorsa, mivel a tényleges funkciója - kulturális találkozóközpont - nem igazán mond semmit (meg hogy ez miben nyilvánul meg), de hogy ezt a funkciót fenn tudják tartani, ezért elkezdték beilleszteni a turisztikai áramlatokba, magyarul kialakítottak egy szállodai és egy éttermi részt is.
De most vissza a kastélylátogatáshoz. Már az elején elmondom, senki ne várjon olyan berendezett kastélyt, mint mondjuk a cseheknél szinte mindenhol, az egyetlen eredeti megmaradt bútor egy szék, amit az egyik szoba közepére állítottak ki. Annyi érdeme azért van a látogatásnak, hogy szó szerint a pincétől a padlásig (jelen esetben fordítva) szinte mindent meg lehet tekinteni, de alapvetően csak azt tudjuk konstatálni, hogy a belsejét a kor színvonalának megfelelően felújították, de a korábbi pompából semmi nem látszik. Hiába mondják el, hogy ez a vendégszoba volt, az meg a család kedvenc nappalija, ebből nem látni semmit (mai modern berendezések találhatóak benne). A padláson is csak a közvetlen szolgáló cselédség lakó helyiségeinek (odújainak) hűlt helyét lehet látni, képzeljük el azokat. A pincében emlékkiállítás (fotók) vannak a fent említett görög gyerekes korból, állítólag minden évben jönnek görögök ide, hogy a képek alapján azonosítsák egymást. Egyébként a pince a legrégebbi része a kastélynak, a felette lévő részt teljesen lerombolták, hogy a mostani kastély kialakításra kerülhessen. a túra legalább arra jó, hogy a kastély építészeti kialakításával nagyjából tisztában lehessünk.
Még egy érdekesség: Fejtő Ferenc, Franciaországban élő író halála előtt a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélynak adományozta több ezer kötetből álló könyvtárát, köztük saját műveit is. Ebben az még az érdekesség, hogy ez a gyűjtemény nem a kastély könyvtárában található, hanem egy külön könyvtárban, ami pont úgy néz ki, mint egy mai könyvtár.
Ha valaki a kastélyparkot is szeretné megtekinteni (és miért ne, hiszen nagyon szép), akkor várjon a következő évig, hátha tényleg befejezik a park rekonstrukcióját. Ebbe a rekonstrukcióba még egyéb gazdasági épületek felújítása is bele tartozik, azoknak is biztosan lesz valamilyen funkciója.
Most már csak az a kérdés, hogy a kastély alatti területen mit keres egy focipálya (nem stadion!)?

Vissza a főoldalra (katalógus)

a könyvtár

a dísz lépcsőház

a pince

a kastélypark

Vissza a főoldalra (katalógus)