Travels, SzG3: károlyi kastély

Ha eddig csak fanyalogtam a budapesti és környéki kastélyok miatt, akkor a fóti Károlyi kastély esetében ki kell jelentenem, ez lenne az ideális Budapest (környéki) kastély. Persze soha sem lesz az (soha se mond, hogy soha!), mert irgalmatlan pénz kellene hozzá. Pedig elhelyezkedése ideális, Budapesttől alig 10 km-re van, ráadásul északra, ami azért fontos, mert a külföldiek zömét Szentendrére viszik, onnan tényleg egy ugrás az északi M0-ás hídon Fót. Nagyon kastély kinézetű (klasszicista stílusú), nincs lestrapálva, hatalmas parkja van ősfákkal, tóval, patakkal, mi kellene még? Hát sok pénz. Főleg a miatt, hogy itt leledzik a Fóti Gyermekváros. Nem számoltam meg, de kb. 20-30 kisebb nagyobb épület található a parkban. Ezeket persze el kellene távolítani, valahol felépíteni az új gyermekvárost + a kastélyt is be kellene rendezni. Na innentől nem látom a kibontakozás lehetőségét. Pedig tényleg minden szempontból ideális látogatható kastély lehetne. A cseheknél tényleg nagyon sok ilyen adottságú kastély van, a népek pedig csak özönlenek, özönlenek. Jó a reklámjuk is. Nálunk a látogatható kastélyok is szinte láthatatlanok, ez a két fogalom pedig nem igazán jön ki jól egymással.
Azért néhány szó a kastélyról is:
nem túl régi, a birtokot a Károlyi család az 1800-as évek elején vette meg. Maga az építkezés 1820-ban kezdődött meg, Ybl Miklós irányítása alatt, amely végül is egy kétszintes klasszicista kastélyként készült el. Fénykorában 20.000 kötetes könyvtára volt, szépen díszített termekkel. Azután jött a II. VH utáni időszak! A család elhagyta a kastélyt, majd katonai kórház lett. Később a határőrség vette birtokba, kiképző bázist akartak itt kialakítani (hol máshol, mint egy kastélyban?). Szerencsére ebből nem lett semmi, helyettük itt jött létre a Gyermekváros. Kezdetben a gyereket a kastélyban aludtak, ott is tanultak. Most már ezek a tevékenységek az újonnan épített épületekben folynak. Hogy a kastélyban most mi van, azt nem tudtam kideríteni, de a földszinten egy hatalmas vendéglő rendszer található (normál vendéglőnek nem mondható, az egész földszintet elfoglalja), nem tudom, hogy hogyan lehet egy ekkora etetőt gazdaságosan kihasználni? De ez legyen mások gondja.
Ami a kastély és parkjának a jövőjét illeti, azért csak álmodozhatok, nem?

Vissza a főoldalra (katalógus)

a Károlyi kastély

a Károlyi kastély parkja

Vissza a főoldalra (katalógus)

Fehérvárcsurgó Székesfehérvártól ÉNY-ra található, talán 15 km-re a Székesfehérvárt Győrrel összekötő út mellett. Most csak a kastélyt tudtam meglátogatni, de a településen még van néhány érdekes hely, talán később: a víztározó, a Gaja patak völgye.
A kastély parkjába nem lehet behajtani (nagyon helyesen) csak a szállóvendégeknek. A főbejárat mellett le lehet tenni a kocsit (kicsi a parkoló, de nem is igen van látogató). Innen kb 300 m-t kell egy enyhén emelkedő úton a kastélyhoz felmenni. Amikor ott voltam, éppen a hatalmas park és a tó felújítása folyt kb. 230 millió Ft-ból (EU-s pénz!). A felújítás várhatóan az idén befejeződik. Ha felérünk a kastélyhoz, a magyar állapotokhoz szokott szemünk szinte megdöbbenve állapítja meg, egy tökéletesen helyrehozott kastély elé csöppentünk (sajnos a belsejére ez nem teljesen igaz, bár egy kicsit másképpen, de erre majd visszatérünk). Az U alakú kastély szárai között pompás kis francia kert, egy nagyon szép szökőkúttal. Balra található a pénztár, némi forint (nekem 500 Ft) lefizetése után a kastélyt vezetéssel meg lehet tekinteni. Mint korábban már említettem, nem sokan látogatják a kastélyt, most velem együtt hárman vettünk részt a vezetésen. Az elején röviden megtudtuk a kastély történetét:
nem túl régi, ez a terület először csak 1690-ben került birtokba. A szokásos adok-veszek után 1834-ben először zálogként, majd vásárlás útján 1853-ban végleg a Károlyi család birtokába került a terület. A kastély építése 1844 és 1851 között Henrich Koch tervei alapján történt. A Bécsben élő tervezőt Ybl Miklós képviselte az építkezésen (aki egyben a Károlyi család építésze is volt), néha még művezetett is. 1910-körül eklektikus stílusban átalakították a kastélyt, ekkor került a könyvtár a mostani helyére. 1945! Először a Gázművek nyaralója volt, majd 1949-ben a görög gyerekek menekült otthonának jelölték ki. Ez után állami nevelő otthonként működött, majd a leromlott állapota miatt 1979-ben kiürítették. 1995-ben a kastély a Műemlékek Állami Gondnoksága kezelésébe került. 1997-ben a Párizsban élő Károlyi György által létrehozott Károlyi József Alapítvány és a MÁG együttműködési szerződést kötött a kastély közös felújítására és hasznosítására. Ettől kezdve nekem egy kicsit zavaros a kastély sorsa, mivel a tényleges funkciója - kulturális találkozóközpont - nem igazán mond semmit (meg hogy ez miben nyilvánul meg), de hogy ezt a funkciót fenn tudják tartani, ezért elkezdték beilleszteni a turisztikai áramlatokba, magyarul kialakítottak egy szállodai és egy éttermi részt is.
De most vissza a kastélylátogatáshoz. Már az elején elmondom, senki ne várjon olyan berendezett kastélyt, mint mondjuk a cseheknél szinte mindenhol, az egyetlen eredeti megmaradt bútor egy szék, amit az egyik szoba közepére állítottak ki. Annyi érdeme azért van a látogatásnak, hogy szó szerint a pincétől a padlásig (jelen esetben fordítva) szinte mindent meg lehet tekinteni, de alapvetően csak azt tudjuk konstatálni, hogy a belsejét a kor színvonalának megfelelően felújították, de a korábbi pompából semmi nem látszik. Hiába mondják el, hogy ez a vendégszoba volt, az meg a család kedvenc nappalija, ebből nem látni semmit (mai modern berendezések találhatóak benne). A padláson is csak a közvetlen szolgáló cselédség lakó helyiségeinek (odújainak) hűlt helyét lehet látni, képzeljük el azokat. A pincében emlékkiállítás (fotók) vannak a fent említett görög gyerekes korból, állítólag minden évben jönnek görögök ide, hogy a képek alapján azonosítsák egymást. Egyébként a pince a legrégebbi része a kastélynak, a felette lévő részt teljesen lerombolták, hogy a mostani kastély kialakításra kerülhessen. a túra legalább arra jó, hogy a kastély építészeti kialakításával nagyjából tisztában lehessünk.
Még egy érdekesség: Fejtő Ferenc, Franciaországban élő író halála előtt a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélynak adományozta több ezer kötetből álló könyvtárát, köztük saját műveit is. Ebben az még az érdekesség, hogy ez a gyűjtemény nem a kastély könyvtárában található, hanem egy külön könyvtárban, ami pont úgy néz ki, mint egy mai könyvtár.
Ha valaki a kastélyparkot is szeretné megtekinteni (és miért ne, hiszen nagyon szép), akkor várjon a következő évig, hátha tényleg befejezik a park rekonstrukcióját. Ebbe a rekonstrukcióba még egyéb gazdasági épületek felújítása is bele tartozik, azoknak is biztosan lesz valamilyen funkciója.
Most már csak az a kérdés, hogy a kastély alatti területen mit keres egy focipálya (nem stadion!)?

Vissza a főoldalra (katalógus)