Magyarország, Csővár - a vár, SzG3

Kihasználtuk a szép napsütéses időt és elmentünk kirándulni a Cserhátba, konkrétan Csővárra (Vác felől), mivel ott van egy viszonylag nem túl sétaúton elérhető várrom. 
Ha Csővárra beérkezünk, akkor két választásunk van:
1. ha a rövidebb úton akarunk felmenni, akkor rögtön az első útkereszteződésnél balra kell menni, egészen a falu végéig, ott letéve a kocsit az L jelzésen lehet a várhoz feljutni.
2. Ha a második kereszteződésnél hajtunk le balra, akkor is el kell menni a falu végéig (ez egy másik vég), majd az aszfalt út végén le kell tenni a kocsit. Kb 100 m után elérünk egy szántóig. Ha jobbra megyünk, az hosszabb, de földút, ha balra megyünk el a szántó és egy erdősáv között, akkor ez a rövidebb, de itt nincs gyalogút, itt a szántón kell gyalogolni (most télen le volt fagyva, így kellemes volt a séta). Kb 1,5 km után a szántó bal oldalon véget ér (a jobbon még megy tovább), beérve az erdőbe, kb. újabb 100 m után becsatlakozunk az 1. pontban említett L jelű útba. Úgy kb. 300 m-en viszonylag meredeken emelkedik az út majd egy kis hágóra ér. Ha balra megyünk, nem messze a vár vár. De mi először jobbra mentünk, mivel ott szép sziklakibúvások találhatók kb 500 m-re a hágótól. Ezt érdemes megnézni, már a szép kilátás miatt is. Visszagyalogolva a hágóhoz az út egy kicsit jobbra húz, majd nemsokára felérünk a várromhoz.
Látszólagos jelentéktelensége ellenére történelme alatt igen neves családokkal került kapcsolatba a vár: Csák Máté, Mátyás király korában királyi birtok volt, majd Mátyás Corvin Jánosnak adományozta. Halála után a Corvin birtokokat a magyar nemesség megszerezte, ezt Ráskai Balázs bíró, aki királyi tárnokmester volt. A várat reneszánsz lakókastéllyá építette át. A török közeledtével hadi várrá építették át, de a szomszédos várak török kézre kerülésével tarthatatlanná vált a helyzetük, a törökök rövid ostrommal elfoglalták. Ahogy a török hódoltság észak felé haladt, a törökök, mint stratégiailag jelentéktelen helyet elhagyták és romlásnak indult. Az 1730-as években a szomszéd falu földesurai - a Prónayak - felkutatták a vár maradványait és jó részét elhordatták az Acsán építendő új kastélyukhoz. 
Fontos: a várhegy déli oldala elég meredek (bár a szép kilátás miatt érdemes arra felé is körbenézni), nincs korlát, csak óvatosan!

Vissza a főoldalra (katalógus)

 a várrom

  a várrom

  a várrom

  a várrom

  a várrom

 a várrom

 kilátás a várból

kilátás a várból

ez az a szántó, amiről írtam (hátam mögött az erdősáv)

ez az út vezet a hágótól a sziklák felé

kilátás a sziklás dombtetőről

kilátás a sziklás dombtetőről

a sziklás dombtető

Vissza a főoldalra (katalógus)

Magyarország, Csókakő vára, SzG3

Az elsődleges cél ez a hely volt a múlt vasárnapi kirándulásunkkor. 

Az idő fantasztikus volt, igazából a hellyel sem volt probléma, ami nem igazán tetszett, arra majd később visszatérek. 
Maga Csókakő hazánk egyik legrégebbi települése, már a honfoglalás előtt lakot volt, ez elsősorban a stratégiai elhelyezkedése miatt alakult így. A Tihanyi alapító levélből ismert Hadi utat (»FEHERUUARU REA MENEH HODU UTU REA«) az itt elhaladó, ténylegesen nemzetközi úttal azonosítják (és már a római korban is létezett). Egy egész várrendszer védte ezt az utat, ennek egyik eleme ez a vár. 
A vár élete eléggé zaklatott volt, a tulajdonosok folyamatosan cserélődtek. A török hódoltság után elvesztette jelentőségét és le is rombolták. A település egy része a már Mórnál említett Lambergek birtokában is volt (1750-től). 
Csókakő egy zsáktelepülés, a Székesfehérvárt Győrrel összekötő útról kell letérni és kb. 2 km után már ott is vagyunk. Az út egészen a vár alá megy, itt hatalmas parkoló található (ingyenes). A parkoló felett egy jó piknikező hely, mellette egy játszótér található. A játszótér mögött egy nagy szabadtéri mise hely is van, mivel Csókakő része az ún. Mária utaknak. Jobbra egy volt kőbánya területe van. A parkolóban található egy büfékocsi, elsősorban a kürtőskalács a profilja. Finom, de egy kicsit drága (500 Ft/db). A parkolóból kétféle módon juthatunk fel a várba. 
a./ egyenesen megyünk tovább (ekkor a vár balkéz felől található) egy völgyben, a kék jelzésen. Viszonylag hamar le kell erről ágazni és egy igen meredek és hosszú lépcsősoron kell a várhoz felmenni (ez a videón jól látszik). Igen látványos a "belépő" is, mivel egy sziklahasadékon kell átkelni és onnan igen szép a kilátás a Bakony felé. Amúgy ez a hasadék mestersége, a vár építésekor csinálták, hogy a másik három oldalon a meredek sziklafalak miatt vésett várfalak itt is védve legyenek. 
b./ a másik út kényelmesebb, de kevésbé látványos. Ekkor a vár a jobb kezünk felé esik. A kürtőskalácsos mellett kell balról elmenni, majd kb. 50 m után jobbra fordulva a nagyon szép házak között az erdő vonaláig menni. Itt jobbra kanyarodva feljutunk a vár kapuzatához. 
Szerintem az a./ változat a szebb, én persze arra mentem. 
Felérve a várhoz kellemesen tapasztaljuk, hogy ingyenes a belépés. Innen kezdődnek a problémáim. A közelmúltban adták át a felújított diósgyőri várat. Ott derült ki, hogy hazánk (ha jól értelmeztem a dolgot) kilépett a Velencei Chartából a miatt, hogy az abban foglaltak ne legyenek kötelezőek ránk. Ennek röviden az a lényege, hogy egy történelmi épületet csak bizonyos szintig lehet rekonstruálni, annak túllépése már történelem hamisítás is lehet. Ott ezt alaposan túllépték, mint ahogy itt is. Az eredeti vár maradványokból szinte semmit nem lehet látni, gyakorlatilag újjá lett építve az egész. Az új részeket fehérre festve jelzik, így az egésznek van egy halott fehér jellege. Azon el lehet vitatkozni, hogy melyik a jobb megoldás, főleg idegenforgalmi szempontokból, mert lehet, hogy a rom maradványokra a kutya sem lenne kíváncsi, a (remélhetőleg) eredetihez közeli helyreállítás meg látványosabb, jobban érzékelhető a volt állapot. De nem az igazi. Mindenesetre igen sokan voltak turisták, ami elsősorban a jó idő számlájára írható, de akkor is el kellett jönni ide.
De vissza a várhoz. Ha bejutottunk a várba, akkor a lépcsőzés továbbra sem marad el, egészen a tetejéig lépcsőzni kell. Innen viszont pazar kilátás van. A Bakony irányába nagyon messzire ellátni, a körülöttünk lévő erdők pedig harsány zöldek voltak a sok eső miatt. Na erre a látványra semmi panasz nem lehetett. 
Visszatérve a parkolóba, a piknik téren jól beebédeltünk, Lili egy jót játszott a játszótéren, majd tovább indultunk Kisbér felé.
A vár felújításával kapcsolatos észrevételeim a magán véleményemet tükrözik (az írói munkásságom része), szerintem jó időben egyszer mindenképpen el kell jönni ide. A vár meglátogatása után a kék jelzésen egy szép túrát is lehet tenni a Vértesben. A faluról meg lerí a jólét, zsákfalu létére szerintem igen jómódú (egészségükre!, de tényleg)

Vissza a főoldalra (katalógus)

 feljárat a várba

 feljárat a várba

 kilátás a vár melletti sziklakaputól

Vissza a főoldalra (katalógus)

Magyarország, Tata, a vár és közvetlen környéke, SzG3

Komárom (az erődrendszer, Komárom) után látogattam el ide, sajnos mire ide értem az idő erősen beborult és a szél is feltámadt. Így sajnos nem sikerült túlságosan derűs képeket készítenem, de ez van.
Tata fekvése pazar, az Öreg tavat kb. 60 %-ban körül öleli és ami nagyon jó, hogy szinte végig lehet az egész partvonalon sétálni. Különösen a vár körüli sétányok nagyon látványosak.
Nekem a régi 1-es út felőli oldalon sikerült leparkolnom, ott egy kicsit kifelé már nem kell parkolási díjat fizetni, a séta meg nem ártott meg még senkinek. Innen könnyű lejutni a partra. Ugyanakkor már itt szembesülünk azzal, hogy a "vizek városá"-ra települt malmok nincsenek a legjobb állapotban. Ez igaz több malomra is, még a vár mellett található Cifra malomra is. Úgy láttam, hogy a városon átvezető árkok, amelyek a malmokat üzemeltették, szárazak, pedig igen látványos színfoltjai lehetnének a városnak. Hogy milyen, az igazából a Cifra malomnál látszik. Itt ugyanis bár a malom, ill a kerekei nem üzemelnek, a tóból kifolyó víz mutatja, mekkora erővel forgathatná a malom kerekeit. Ez szintén látványos lenne még ha a malomban nem is történne semmi (1830-ban 15 működő malmot tüntettek fel. Ezeknek csak egy része őrölt lisztet, a többi kalló malom volt. Ezek a bőrgyártásban vettek részt). De térjünk vissza a sétányra. A sétány mellett kis hajóállomás, a tavon rendszeres kishajó forgalom van (turista szezonban, a kis melléknév szó szerint értendő). A sétányról feltűnik a túlsó parton található Esterházy kastély, ami jó magyar szokás szerint üresen áll, keresik a hasznosításának módját (1999-ig pszichiátria működött benne). Talán addig nem kellett volna őket kiköltöztetni.
Maga a Vár a tó partján áll, egy abba erősen belenyúló teraszon. Vízi vár, a tó vízét teljesen körbe vezették a vár körül. Amikor legutóbb erre jártam, szinte teljesen ki voltak száradva. Amióta a bányászat alább hagyott (megszűnt), azóta a vizek visszatértek Tatára. Már csak a malom árkokba kellene juttatni belőlük. Most nagyon kellemes látványt nyújtanak a már meglévő vizes területek. A vár maga múzeum, itt működik a Kuny Domokos Múzeum. A vár termeiben állandó és időszaki kiállítások egyaránt megtalálhatóak (elsősorban kőtár, ill. helyi régészeti emlékek tekinthetőek meg). A vár oldalában, de az emeleten egy jó presszó is található, fantasztikus kilátással.
Még néhány érdekesség:
- Itt született Farkasházi Fischer Mór, akiről a herendi porcelángyárral kapcsolatban már írtam. Ő Farkasházi Tivadar ükapja.
- Tata egyik szép területe Tatatóváros. Az elnevezésnek semmi köze a tóhoz, itt tótok (szlovákok) laktak és ennek torzulása után (Tótváros - Tóváros) alakult ki a mai név.
Ezen kívül még igen sok látnivaló található Tatán, remélem a közeljövőben, szebb időjárási viszonyok között, meg tudom azokat nézni:
- a Fényes fürdő (bár elég hideg a vize, nem fűtött, itt már voltam korábban).
- geológiai park
- angol kert, stb.
Tatáról könnyen elérhető az agostyáni Arborétum.

A Beszámoló Fotóalbuma ITT látható (új képek!)!

Vissza a főoldalra (katalógus)

  

 az Öreg-tó hajóállomással

 a tatai Vár

a Múzeum presszó

a Vár

a Vár

a Vár

kilátás az Öreg-tóra a vár elől

a várárok rendszer

a várárok rendszer

a várárok rendszer

a várárok rendszer

az Által-ér, itt folyik el a víz a vizesárokból

 a Pötörke malom

 a Pötörke malom

 a Cifra malom

Vissza a főoldalra (katalógus)

Magyarország, Nógrád, a vár, SzG3

Talán ez a várrom a Budapesthez legközelebb esők egyike (ebben nem vagyok teljesen biztos), mindenesetre könnyű a megközelítése. Vác után néhány km-re balra le kell ágazni és kb 5 km után ott is vagyunk. Figyelni kell a jelzést a főúton, hogy hol kell balra lekanyarodni, mivel nem túl feltűnő. Nem kell az utca végéig elmenni, ez a lényeg. A vár alatt van egy kis parkoló, ingyenes, mint ahogy a vár megtekintése is. Egy kis emelkedőn feljutunk a vár bejáratához. Igazából csak a kapu előtt és után látható falak jelentősek, magában a várban csak némi rom látható, köztük két toronyszerű falmaradvány. Maga a vár területe zömmel csak egy nagy füves terület. Szerintem a várért magáért talán nemérdemes ide kanyarodni, de a közelben jól be lehet hatolni turisztikailag a Börzsönybe, valamint málna érési időszakban pedig közvetlenül az út mellett lehet kitűnő málnát venni a termelőktől (bár úgy hallottam, hogy az utóbbi időben csökkent a termelési kedv).
Néhány szó a várról:
Már a XI. században is állt itt egy kisebb vár (zömmel földvár), de az igazi fellendülés a XV. században jött el. ekkor emelték az öreg tornyot is (ennek maradványa is látható). Járt itt Mátyás király udvari építésze is. A törökök kétszer foglalták el, a kettő között volt egy kb. 80 éves időszak, amikor magyar kézen volt a vár. 1685-ben egy vihar alkalmával bele csapott egy villám az öreg toronyba és felrobbantotta az ott tárolt puskaport. A belső vár gyakorlatilag teljesen romba dőlt. Miután így a vár védhetetlenné vált, gyakorlatilag elhagyták. Ezután a falusiak szorgos munkával elhordták a vár köveit. Csak 1997-ben kezdődtek el a helyreállítási munkák (hogy jelenleg folynak-e, erre utaló jeleket nem láttam). A kilátás viszont pazar a várból! Esetleg még érdemes a faluban található tájházat is megtekinteni.

Vissza a főoldalra (katalógus)

Vissza a főoldalra (katalógus)