Kihasználtuk a szép napsütéses időt és elmentünk kirándulni a Cserhátba, konkrétan Csővárra (Vác felől), mivel ott van egy viszonylag nem túl sétaúton elérhető várrom.
Ha Csővárra beérkezünk, akkor két választásunk van:
1. ha a rövidebb úton akarunk felmenni, akkor rögtön az első útkereszteződésnél balra kell menni, egészen a falu végéig, ott letéve a kocsit az L jelzésen lehet a várhoz feljutni.
2. Ha a második kereszteződésnél hajtunk le balra, akkor is el kell menni a falu végéig (ez egy másik vég), majd az aszfalt út végén le kell tenni a kocsit. Kb 100 m után elérünk egy szántóig. Ha jobbra megyünk, az hosszabb, de földút, ha balra megyünk el a szántó és egy erdősáv között, akkor ez a rövidebb, de itt nincs gyalogút, itt a szántón kell gyalogolni (most télen le volt fagyva, így kellemes volt a séta). Kb 1,5 km után a szántó bal oldalon véget ér (a jobbon még megy tovább), beérve az erdőbe, kb. újabb 100 m után becsatlakozunk az 1. pontban említett L jelű útba. Úgy kb. 300 m-en viszonylag meredeken emelkedik az út majd egy kis hágóra ér. Ha balra megyünk, nem messze a vár vár. De mi először jobbra mentünk, mivel ott szép sziklakibúvások találhatók kb 500 m-re a hágótól. Ezt érdemes megnézni, már a szép kilátás miatt is. Visszagyalogolva a hágóhoz az út egy kicsit jobbra húz, majd nemsokára felérünk a várromhoz.
Látszólagos jelentéktelensége ellenére történelme alatt igen neves családokkal került kapcsolatba a vár: Csák Máté, Mátyás király korában királyi birtok volt, majd Mátyás Corvin Jánosnak adományozta. Halála után a Corvin birtokokat a magyar nemesség megszerezte, ezt Ráskai Balázs bíró, aki királyi tárnokmester volt. A várat reneszánsz lakókastéllyá építette át. A török közeledtével hadi várrá építették át, de a szomszédos várak török kézre kerülésével tarthatatlanná vált a helyzetük, a törökök rövid ostrommal elfoglalták. Ahogy a török hódoltság észak felé haladt, a törökök, mint stratégiailag jelentéktelen helyet elhagyták és romlásnak indult. Az 1730-as években a szomszéd falu földesurai - a Prónayak - felkutatták a vár maradványait és jó részét elhordatták az Acsán építendő új kastélyukhoz.
Fontos: a várhegy déli oldala elég meredek (bár a szép kilátás miatt érdemes arra felé is körbenézni), nincs korlát, csak óvatosan!
Ha Csővárra beérkezünk, akkor két választásunk van:
1. ha a rövidebb úton akarunk felmenni, akkor rögtön az első útkereszteződésnél balra kell menni, egészen a falu végéig, ott letéve a kocsit az L jelzésen lehet a várhoz feljutni.
2. Ha a második kereszteződésnél hajtunk le balra, akkor is el kell menni a falu végéig (ez egy másik vég), majd az aszfalt út végén le kell tenni a kocsit. Kb 100 m után elérünk egy szántóig. Ha jobbra megyünk, az hosszabb, de földút, ha balra megyünk el a szántó és egy erdősáv között, akkor ez a rövidebb, de itt nincs gyalogút, itt a szántón kell gyalogolni (most télen le volt fagyva, így kellemes volt a séta). Kb 1,5 km után a szántó bal oldalon véget ér (a jobbon még megy tovább), beérve az erdőbe, kb. újabb 100 m után becsatlakozunk az 1. pontban említett L jelű útba. Úgy kb. 300 m-en viszonylag meredeken emelkedik az út majd egy kis hágóra ér. Ha balra megyünk, nem messze a vár vár. De mi először jobbra mentünk, mivel ott szép sziklakibúvások találhatók kb 500 m-re a hágótól. Ezt érdemes megnézni, már a szép kilátás miatt is. Visszagyalogolva a hágóhoz az út egy kicsit jobbra húz, majd nemsokára felérünk a várromhoz.
Látszólagos jelentéktelensége ellenére történelme alatt igen neves családokkal került kapcsolatba a vár: Csák Máté, Mátyás király korában királyi birtok volt, majd Mátyás Corvin Jánosnak adományozta. Halála után a Corvin birtokokat a magyar nemesség megszerezte, ezt Ráskai Balázs bíró, aki királyi tárnokmester volt. A várat reneszánsz lakókastéllyá építette át. A török közeledtével hadi várrá építették át, de a szomszédos várak török kézre kerülésével tarthatatlanná vált a helyzetük, a törökök rövid ostrommal elfoglalták. Ahogy a török hódoltság észak felé haladt, a törökök, mint stratégiailag jelentéktelen helyet elhagyták és romlásnak indult. Az 1730-as években a szomszéd falu földesurai - a Prónayak - felkutatták a vár maradványait és jó részét elhordatták az Acsán építendő új kastélyukhoz.
Fontos: a várhegy déli oldala elég meredek (bár a szép kilátás miatt érdemes arra felé is körbenézni), nincs korlát, csak óvatosan!
Vissza a főoldalra (katalógus)
a várrom
a várrom
a várrom
a várrom
a várrom
a várrom
kilátás a várból
a sziklás dombtető
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése