Vasvár korábban nem nagyon izgatott fel, de miután a környéken gyakorlatilag kimerültek a meglátogatható célpontok, azért megnéztem. Ennek egyik elsődleges célja az volt, hogy egy kis történelmi ismereteket is közzé tehessek. Az már korábban is megírtam, hogy 1664-ben volt a szentgotthárdi csata (Szentgotthárd, Nagyfalva (Mogersdorf)), ennek folyományaként jött létre a vasvári béke, amit itt kötöttek meg.
Mielőtt erre rátérnénk, azért említsük meg, hogy nem teljesen fölösleges Vasvárra betérni (a 8-as útról). Ugyanis itt található a Domonkos rendi kolostor Mo egyik legrégebbi ilyen intézménye. A hagyomány szerint IV. Béla telepítette a domonkosokat Vasvárra. De a XIII. században már biztosan megvolt a kolostor. Egészen a törökjárásig jól fejlődött, de a törökök közeledtével, ill a reformáció terjedésével elhagyták. A kolostor épületeit többször használták katonai célokra, a már említett 1664-es török hadjáratban komolyan megsérült. Ez után a Széchényi György érsek birtokába került, aki visszaadta a romos területet a domonkosoknak. Szépen gyarapodtak 1950-ig, amikor is úgy hirtelen a szerzetesrendek feloszlottak Mo-n.
A kolostort és rendházat azóta szépen rendbe hozták, a domonkosok azóta részben visszaköltöztek és létesült itt egy múzeum is. A múzeumban bemutatják a környék műemlékeinek egy részének belső kialakításait (másolatok, de érdekesek), valamit egy másik folyosón a kolostor életéről van kiállítás (szerzetesi cella, laboratórium, könyves szoba, stb.). Ezt szerencsére meg tudtam nézni.
Na de vissza a vasvári békéhez.
I. Lipót magyar király Zrínyi Miklóst nevezte ki a hadsereg főparancsnokának, de az udvar, a heves Zrínyi ellenessége miatt, Montecuccolit nevezte ki a helyére, aki semmiféle módon nem akarta megtámadni a törököket, inkább békét akart velük kötni (egyrészt a nyugaton folyó egyéb csatározásaik miatt, valamit az itt az alárendeltségében harcoló francia csapatok miatt (hogy azok ne barátkozzanak a magyarokkal), ugyanis a nyugati fronton Franciaország ellenséges hatalom volt és fennállt annak veszélye, hogy a magyarok a függetlenedési törekvéseik miatt szövetkezni akarnak a franciákkal). A határozott parancs ellenére a francia csapatok a Nádasdy Ferenc gróf által vezetett magyar csapatokkal karöltve megtámadták és részben a Rába mocsaraiba szorították a törököket, akik fejvesztve menekültek el. Közben kiderült, hogy az Udvar küldötte végig a csata alatt is a török táborban tartózkodott, a vesztes csata után (a törökök részéről) tárgyaljon velük. A tárgyalások Vasváron folytak le és szinte észre sem lehet venni benne, hogy végül is a török volt a vesztes fél!
Az alku fontos része volt, hogy Zrínyi vára, Zrínyiújvár soha se épüljön újjá, a császári csapatok vonuljanak ki Erdélyből és közben a törökök egy sor hódításukat megtarthatták, sőt újabb települések is fennhatóságuk alá került. A békének igen komoly gazdasági és politikai kihatásai voltak nem csak Magyarországra, de az osztrákokra is. A béke meglétét is 1 hónapig titkolták, tartva az elégedetlenségtől. Sokan a kereszténység elleni árulásnak tartották. Röviden ennyi, az interneten bővebben is olvasható erről ITT.
Az utolsó 6 kép más alkalommal, jobb fényviszonyok között készült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése