Travels, SzG3

2013. augusztus 22., csütörtök

Magyarország, Budapest, a Zikkurat, SzG3

Most a Nemzeti Színház, MÜPA és a Zikkurat háromszög harmadik elemét látogatjuk meg a környezetében lévő egyéb létesítményekkel. A Zikkurat egy jó kilátópont ezen a helyen, belül érdekes modern művészeti kiállítással. Mellette sövénylabirintus és ligetes erdő elég érdekes stílusban.

a Zikkurat

Vissza a főoldalra (katalógus)

a Zikkurat a MÜPÁ-ból

a Zikkurat

a Labirintus a Zikkurat felől

az erdő a Zikkurat és a Nemzeti Színház között

Vissza a főoldalra (katalógus)

Magyarország, Budapest - Nemzeti Színház, SzG3

Most dél Pesten vagyunk és körül nézünk a Lágymányosi híd pesti hídfőjénél. Itt található a Nemzeti Színház, MÜPA és a Zikkurat hármasa. A Nemzeti Színház a központ helyett végül itt épült meg, a stílusán is lehet vitatkozni, nekem Újpesthez kissé (nagyon) messze van, így nem nagyon (egyáltalán) járunk ide. Legalább szépen megcsinálták a környéket, híres színészek szobraival, az elsüllyedt színházzal. Azért aki teheti, nézzen itt körül.

a Nemzeti Színház

Vissza a főoldalra (katalógus)

Nemzeti Színház

Nemzeti Színház, az elsüllyedt város

Nemzeti Színház éjjel

Vissza a főoldalra (katalógus)

Magyarország, Budapest, Margit-sziget, SzG3

Most Budapest egyik tüdejét mutatom be.
A Margit-szigeten volt a Domonkos-rendi apácák kolostora, Északi végén az esztergomi érsek vára, középen a premontreiek és a ferences rendi minoriták temploma és kolostora, déli végén pedig a Szent János-lovagrend vára és ispotálya állt. 1790-ben a bécsi udvar a főherceg kezdeményezésére, birtokcsere révén Sándor Lipót főhercegnek, Magyarország nádorának adta a szigetet, aki a schönbrunni park mintájára kertészeti rendezését szorgalmazta.

a Margitsziget

A Magyar Hirmondó-ban 1792 őszén ez a kis hír látott napvilágot:
„Nádor-Ispány ő Fő Hertzegsége rajta van tellyes igyekezettel, hogy az ugy nevezett Sz. Margit vagy más névvel Nyul-Szigetéből eggy kies mulató helyet formálhasson. Derekassan készülnek ugyanis benne az ő Fő Hertzegsége költségén a szép épületek és kertek; mellyek által visszanyeri ezen hely néminemüképpen előbbeni fényességét.”
Sándor Lipót halála (1795) után öccse, József nádor Tost Károly királyi főkertésszel folytatta a munkát. József nádor, felesége, Alexandra Pavlovna nagyhercegnő számára a szigeten rendezett be nyaralót. 1814-ben a Napóleon elleni szövetség vezetői, I. Sándor cár (a nádor sógora), III. Frigyes Vilmos porosz király és I. Ferenc osztrák császár és magyar király itt találkoztak
Az 1838-as jeges árvíz szintje mintegy 2,5 méterrel ellepte a szigetet a fiatal és középkorú telepítésekben rendkívül nagy károkat okozott, ennek látványos bizonyítéka egy ma is élő narancseperfa, ami fiatalon megdőlt és úgy fejlődött idős fává. Széchenyi kezdeményezésére evezős és úszóversenyeket rendeznek a sziget mellett az 1840-es években.
1866 végén Zsigmondy Vilmos bányamérnök, a hazai artézi vizek és gyógyforrások kiváló kutatója a nyugati partnál artézi kút fúrásába kezdett. 1867 májusában csaknem 1200 méter mélységből 43 fokos gyógyvíz tört fel. Erre a kútra alapozva született meg a hely fürdőszigetté fejlesztésének terve. József főherceg Ybl Miklóssal az egész szigetre kiterjedő tervet készíttetett, melyből 1873-ra elkészült a gyógyfürdő, két vendéglő, több villa, a Kisszálló, a gépház és a neoreneszánsz Nagyszálló. Ekkor alakították ki mesterségesen elhelyezett sziklák segítségével a vízesést is. Egyesíttette a három különálló szigetet, a Festő-, a Fürdő-, valamint a Nyulak szigetét, hogy európai hírű fürdőhelyet alakítson ki. Az árvizek rendszeresen elöntötték a területet. 1876-ban például a Vasárnapi Újság így írt: „A szép szigeten alig van itt-ott egy kis pázsit, fehér homok borítja a talajt, néhol két lábnyi magasságban. (…) Hanem az iszap eltávolítása nagy dolgot ad. Nem is hordják el, hanem a fáktól tisztes helyeket fölszántják, hogy a homok alá kerüljön s a termőföld felszínre jusson, aztán fűmaggal vetik be. Ahol mélyebb a homok, hogysem eke bejárná, ott árkot ásnak, s a kiemelt föld helyébe a homokot teszik.” A további árvízi pusztításokat elhárítandó a sziget eredetileg 102,5 méteres tengerszint feletti magasságát feltöltéssel 104,85 méterre emelték.
A sziget 1900-ig csak csónakkal volt megközelíthető, ekkor épült meg a Margit hídnak a szigetre vezető szárnyhídja. A sziget második híd-kapcsolata 1950-ben, az Árpád híd megépülésével jött létre.
A Margitsziget az 1908. évi XLVIII. törvénycikk szerint a Közmunkatanács kezelésében lévő fővárosi pénzalap tulajdonába került, kivéve a sziget közepén fekvő mintegy 13 hektárt, amely országos növénykert létesítésére kincstári tulajdonba került. A törvény egyúttal örök időkre közkertté nyilvánította a szigetet.
1919-ig a Margit-szigetre csak belépődíj megfizetése mellett lehetett bemenni.
Arany János 1877-82 között minden nyarát a Margit-szigeten töltötte, egész életpályáját tekinti át, az ide kötődő, a Tölgyek alatt című versében. Kortársai, akik szintén a sziget szerelmesei: Jókai Mór, Prielle Kornélia, Lotz Károly, Kamermayer Károly, Korányi Sándor, Szarvas Gábor, Jászai Mari, Wekerle Sándor, akiket követ egy későbbi nemzedék:Bródy Sándor, Molnár Ferenc, Szép Ernő, Nagy Lajos, Krúdy Gyula és Szerb Antal, aki Budapesti útikalauz marslakók számára című művében így írt a szigetről, bevezetve Arany Jánosról írandó szakaszát: „Margitsziget. A keskeny parkban, hol jobbra is, balra is láthatja felcsillanni olykor a Dunát, a mulandóság folyamát, a szinte már túlságosan szép virágágyak között, az alsó és a felső vendéglők között, itt szoktunk gyermekek lenni és itt szoktunk megöregedni. Itt öregedett meg a pestiek legnagyobb költője, Arany János is.”
Fontosabb létesítmények:
Domonkos rendi kolostor romok, Szent Margit sírja. Minden év január 18-hoz közel eső vasárnapon szabadtéri ünnepi szentmise helyszíne.
Palatinus Strandfürdő. 1921-ben nyílt meg, 1937-ben megnagyobbították. Tervezője Janáky István volt. A Palatinus nagymedencéje a második világháború előtt a legnagyobb európai medence volt.
Nemzeti Sportuszoda. 1930-ban nyílt meg a Hajós Alfréd tervei alapján felépült létesítmény. 1937-ben készült el nyitott vízipóló-medencéje.
Víztorony. 1913-ban épült az akkor forradalminak számító vasbeton-technológiával, Zielinski Szilárd tervei szerint.
Thermal Hotel Margitsziget
Grand Hotel Margitsziget
(forrás: wikipedia)

Vissza a főoldalra (katalógus)

a zenélő kút

Grand Hotel

a Margit-sziget ősszel

kolostorrom

a Víztorony

a Margit-sziget

a Margit-sziget, kis állatkert

a Margit-sziget

Vissza a főoldalra (katalógus)

2013. június 24., hétfő

Magyarország, Iszkaszentgyörgy, Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély, SzG3

Ez egy olyan kastély, amit véletlenül nem nagyon lehet megtalálni. Székesfehérvár felől érdemes ide jönni. Ekkor végig kell menni a falun, majd balra látszik egy támfal lépcsővel (felette fenyves), itt kell megállni. A lépcsőn felsétálva úgy 100 m-re találjuk az egyik bejáratot. A kastély történetére most nem igazán térnék ki, a szokásos tulajdonosváltások sorozata itt is meg volt. Az utolsó tulajdonosok a Pappenheimek voltak. A II. VH után volt kórház és menekültszállás, majd tanácsi hivatal, BESZKÁRT üdülő, munkásszállás. Később itt kapott helyet a helyi rendőrőrs, egy vegyesbolt, gyógyszertár és a posta is, majd a művelődési ház, a könyvtár, a mozi és az általános iskola, valamint szolgálati és bérlakásokat is kialakítottak benne, tehát egy eléggé katyvasz volt az egész. Mára ezek zöme az enyészeté vált (pld nem tudom, hogy ide ki jött gyógyszerért?), az iskola működik még a neobarokk részben. Nekem a kastély sem tetszett az eléggé eklektikus (zagyva) kialakítása miatt, sajnos úgy keverednek a stílusok, hogy semmilyen szerves kapcsolat nincs közöttük.

Vissza a főoldalra (katalógus)

Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély

Vissza a főoldalra (katalógus)

Magyarország, Pákozd-Sukorói Arborétum és Erdészeti Erdei Iskola, SzG3

Szinte minden héten elmentem az arborétum mellett, de hétfőnként zárva volt, péntekenként meg túl későn jártam erre. Ezen a hétvégén végre időben elindultam hazafelé és meg tudtam tekinteni. Igazából nem egy nagy szám, meg a kánikula legmelegebb napját is kifogtam, ezért nem is voltak sokan (egyedül voltam). Viszonylag könnyű idetalálni, a Pákozd és Sukoró közötti útról kell lekanyarodni a velencei tó felé. Jó az irányítás, könnyű odatalálni. Van nagy parkoló (most tök üres volt) de én a bejárat mellett parkoltam le, nem zavartam senkit. A belépő nem túl drága, 700 Ft/fő/2013 felnőtt részére. A bejárattól egy széles út vezet a bemutató épület felé, mellette a környékről származó kőzet-bemutató. A domb tetején kis bemutató épület, amely a helyi faunát mutatja be. Innen lehet elkanyarodni a kilátó felé, ahonnan igen szép a kilátás a Velencei tó felé. A dombról lefelé menve az átellenes oldalon juthatunk le a játszótér részhez. Ebben az a rossz, hogy a gyereket végig kell cipelni az arborétumon, hogy oda jusson, ez melegben elég macerás. Nekem az egész arborétum jellege furcsa, ugyan néhol ki van téve egy-egy fa neve táblán, de valahogy az egész nem hasonlít az általam ismert arborétumokhoz. Olyan, mintha egy meglévő erdőt kerítettek volna be.
Ha az arborétum lejáratánál tovább megyünk a Velencei tó felé, balra található a Don kanyar emlékkápolna.

Vissza a főoldalra (katalógus)