2015. április 15., szerda

Magyarország, Fertőd, az Esterházy kastély, SzG3


Itt még tavaly márciusban voltam, de csak most tudtam sort keríteni a beszámolóra.

Az egészbe az az érdekes (már ha az), hogy itt utoljára a gimnáziumi osztálykiránduláson voltam. Bár Sopron felé azért többször jöttem erre felé, de a Győr-Soproni útról azért le kell térni Fertőd felé és ezek szerint ez eddig nem fért bele az időmbe. Most viszont direkt jöttem erre felé, hogy meglátogassak több olyan helyet, amit utoljára a már említett gimnáziumi kirándulásokon láttam utoljára.
Igen szép időt fogtam ki, csak az volt a baj, hogy maga a kastély zárva volt. Szerencsére a kastély körbejárható volt és a kastélykertet is látogathatóvá tették. Igaz nem olyan szép, mint mondjuk a cseh kastélykertek, de legalább egy jót lehet sétálni benne. Amikor korábban itt voltam, nem igazán lehetett megtekinteni, mivel le volt zárva.
Érdekes ívet alkot a kastély történelme:
Az Esterházy család az 1700-as évek elejére Mo. leggazdagabb családja volt. I. "Fényes" Miklós ezt a területet nézte ki, hogy Versaille mintájára kastélyt építtessen. Ehhez rendelkezésre áll az építtetés költsége is. A kastély 1766-ra teljes pompájában elkészült. 1773-ban még Mária Teréziát is, mint Magyarország királynőjét is vendégül látták. Itt munkálkodott Joseph Haydn is. 1790-ben véget ért a legszebb korszak, mikor Esterházy Antal lett a birtok örököse, aki nem szertette Eszterházát. Elköltözött a bécsi, a kismartoni és egyéb birtokaira. A kastély és pompás kertje hamar romlásnak indult. A II. VH beteljesítette a romlást, a bútorokat széthordták, a kastély teljesen leromlott. Az idegenforgalmi hasznosítás céljából először 1959-ben újították fel a kastélyt. Én valószínűleg ennek az eredményét láttam kb 1968-69 környékén. Most viszont azt lehet mondani, hogy a kastély pompája szinte teljes (már ami a küllemét illeti). Ahogy belestem az ablakokon, a belső berendezés talán nem fejlődött annyi, mint a kastély külleme. Az egyetlen baj vele az, hogy Budapesthez viszonylag kissé messze van, valószínűleg egy egynapos túrához túl drága (a fene a Budapest központúságomba!!).        
                                                                                                   

Vissza a főoldalra (katalógus)



















Vissza a főoldalra (katalógus)

2015. március 18., szerda

Magyarország, Nagycenk, Széchenyi kastély, SzG3


Most ismét egy szívemnek kedves helyen vagyunk. Mint korábban már említettem, apámon keresztül több helyen tudtunk kastélyban nyaralni (pld. Zsennye), így történt itt is. A jelenleg szállodaként működő szárnyban voltak múzeumi vendégszobák, így többször nyaraltunk úgy itt, hogy itt volt a támaszpontunk - szinte ingyen - és innen jártunk át Ausztriába kirándulni. Ez a lehetőség már régen megszűnt, mivel mint említettem, azon a helyen egy szálloda működik. Azt nem tudom, hogy milyen eredményességgel, mivel semmi mozgást nem láttam ott.
Miután megtekintettem a kisvasúti skanzent, átjöttem ide. Itt azért el kell mondanom, hogy ez a kastély egész évben nyitva van, én azért nem mentem be megnézni, mivel már számtalanszor láttam. Viszont egy jót sétáltam a parkban, ami nem túl nagy, viszont szépen gondozott. 
Néhány szó a Széchenyiekről: az itteni jelenlétük nem túl régi, 1741-ben helyezték ide székhelyüket. 1750-re készült el a kastélyegyüttes és a francia kert. A jelenlegi formáját 1860-ban nyerte el a kastély. Széchenyi István alapította meg a Magyar Tudományos Akadémiát (birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel) és közvetve az Országos (Széchenyi) Könyvtárat is, ugyanis könyvtárát felajánlotta erre a célra. Széchenyi István lapította a Nemzeti Kaszinót és igen sokat tett a lótenyésztés fejlesztéséért. Ugyancsak szívügye volt a Dunai hajózás biztosítása a Duna torkolatáig, aktív tagja volt a lánchíd építésére létrehozott bizottságnak. Lehetne sorolni még, de az a lényeg, hogy igen sokat tett a nemzet fejlődéséért. 1860-ban lett öngyilkos, bár ezt azóta is vitatják, mert gyanús körülmények között találtak rá, több jel is arra mutat, hogy jóval halála után lőtték főbe. Ezen vitatkozzanak a szakértők!

Vissza a főoldalra (katalógus)

 a Széchenyi kastély
 a Széchenyi kastély
 a Széchenyi kastély
 a Széchenyi kastély
 a Széchenyi kastély
 a Széchenyi kastély
 a Széchenyi kastély
a Széchenyi kastély
 a kastély parkja
 a kastély parkja
 a kastély parkja
 a kastély parkja
 a kastély parkja
a híres hársfa-fasor

Vissza a főoldalra (katalógus)

2015. március 16., hétfő

Magyarország, Budapest, az Országház (a Parlament épülete), SzG3


Már évek óta nyűglődöm ezzel a témával, lévén a Parlament épülete az egyik legfontosabb építmény Mo-n, de eddig nem jutottam be, hogy ott is megtekintsem és fotókat készíthessek. Ennek az ideje most jött el, persze némi szerencsével, mivel hozzájutottam két jegyhez ingyen, így a "hónom' alá kaptam az unokámat és elmentünk szombat du. egy Parlament-nézésre. Kissé nehezen indult, mivel 14-én kissé nehézkesen lehetett a városban közlekedni, plusz a parkolás is egy kicsit nehezített volt a Parlament közelében. Az igazság az, hogy éppen az utolsó pillanatban estünk be, és mivel vonalkódosak a jegyek plusz időponthoz köthetőek, nem tudom hogy később beengedtek volna, ha elkésünk.
Az ünnepekre való tekintettel ingyen is be lehetett menni a Parlamentbe (igencsak hosszú volt a sor) és így csak a koronát lehetett megtekinteni. A bemenetelnél eléggé alaposan átvizsgálták az ember cuccait, talán még repülőtéren sem ilyen szigorú az ellenőrzés. A ruhatárat jó oldották meg, mivel a ruhákat az egyik oldalon kell leadni és a másik oldalon kivenni, így a folyamatos forgalom nem keresztezi egymást. A ruhatártól eléggé kacifántos úton lehet feljutni a felsőbb szintekre, de akinek kell van lift is. Magáról az Országházról most nem írok semmit, mivel azt az interneten igen alaposan meg lehet ismerni. Mi most több folyosón végig haladva megtekintettük a kupolát (itt vannak a koronázási ékszerek), itt egy kisebb őrségváltást, a felsőházi termet, valamint egy nagyobb termet, ahol a képviselők pihenhetnek, beszélgethetnek. Érdekes volt az ablakokban található számozott szivartartó (ebből több is volt), régebben a képviselők ide tették az égő szivarjaikat, de a számok miatt nem keverték el azokat. A látogatás végén egy másik útvonalon a látogató központba értünk, itt visszaszereztük a ruháinkat és haza mentünk. Szerintem mindenképpen érdemes legalább egyszer megnézni, érdekes, végül is az ország központja. Az, hogy a belső díszítés az tetszik-e valakinek vagy sem, ez ízlés dolga.


Vissza a főoldalra (katalógus)

az Országház
 az Országház
 az Országház
 az Országház
 az Országház
 az Országház
 az Országház
 az Országház
az Országház
  az Országház
  az Országház
  az Országház
  az Országház
  az Országház
  az Országház
  az Országház
  az Országház
  az Országház
  az Országház
  az Országház
  az Országház
  az Országház (az egyik szivartartó)
  az Országház
  az Országház látogató központja
  az Országház látogató központja
 az Országház látogató központja

Vissza a főoldalra (katalógus)