Most a komáromi erődrendszert fogom bemutatni. Jelenleg két országban találhatóak az elemei, de miután a legnagyobb erődje Mo-n látogatható, hát ide tettem fel.
A legelején le kell szögezni, hogy nem egy időben készült a rendszer. A legelső eleme, a Révkomáromi Óvár már az 1500-as években elkészült és beleillett a magyar végvár rendszerbe. Győrrel és Tatával ellentétben a törökök ezt a várat nem tudták elfoglalni. 1673-ban készült el az Újvár, ez gyakorlatilag az Óvár kiegészítése volt a város felé, mintegy fejépület. A törökök kiűzése után ezen várak stratégiai jelentősége jelentősen csökkent, felmerült az elbontásuk is, de ezt "meghiúsították" a napóleoni háborúk. Ekkor határozta el I. Ferenc császár, hogy Komáromot a birodalom legerősebb katonai erődrendszerévé kell kiépíteni.
Egy kis kitérő: a szlovák oldalon lévő Óvárat és Újvárat csak vezetett túrával lehet megtekinteni, ami miatt közel két órát várnom kellett volna. Miután (gondolom) nem nagyon különböznek az erődök, így átmentem a magyar oldalra és ott folytattam a fotó túrámat.
Tehát a magyar oldal: a jelenlegi szlovák oldali várakat 1827-39 között korszerűsítették, majd ezzel párhuzamosan megkezdték a túlparti kiegészítő erődítmények tervezését is. A magyar szabadságharc ezek kivitelezését részben megakadályozta, egyedül a jelenlegi Csillag erőd őse létezett. A másik két erőd nem is valósult meg később se. Klapka György viszont neki kezdett a jelenlegi Monostori és Igmándi erődök építésének. Ezek sajnos az osztrákok támadásai miatt csak hevenyészett kivitelben és részben készülhettek el. A szabadságharc bukása után nagy erőkkel folytatódtak az erőd építések, 1871-ben elkészült a Monostori erőd, majd 1877-ben az Igmándi erőd is. Azt is jó tudni, hogy az erődrendszer hivatalos neve végig Nádor-vonal volt, de ez valamiért nálunk nem terjedt el. A Trianoni békeszerződés nem csak Komáromot, hanem az erődrendszert is kétfelé választotta. A II. VH után végképp eltűntek a köztudatból, mivel mindkét oldalon katonai bázisokká váltak. A Monostori erőd 1945-1991-ig a szovjet csapatok legnagyobb fegyverraktára volt. Jelenleg ez a legkönnyebben megtekinthető erőd. Jelenleg 1200 Ft/fő a belépő, itt is van legális lehetőség a fotózásra, 200 Ft-os fotójeggyel. Az erőd és környezetének felújítása jelenleg is folyamatban van. Az erőd előtt hatalmas parkolórendszer kiépítése folyik. Szépen rendbe hozták a bejárati részt is. Ha bemegyünk a területre, azt láthatjuk, hogy maga az erőd egy nagy üres terület, melyet körbefog maga a sáncfal. A belső területen állomásoztak a katonák, csúcs időben 200.000-en is lehettek itt. A tiszteknek persze külön épületük is volt. Érdemes a Dunai bástyához elmenni, mert innen szép kilátás van a Dunára, valamint jól belelátunk az erődrendszer lényegébe, ez ugyanis a két töltésfal között futó mély várárok. Aki ide bejutott, azt gyakorlatilag azonnal lelőtték a számtalan lőrésen keresztül, amelyek a töltés alatt futó kazamatákból nyíltak. A kazamaták egy része is látogatható (itt néha elkel egy jó fejlámpa). Igazából nagy látványosságra ne számítson senki, mindössze azt kell elképzelni mi maradt a közel 45 éves szovjet használat után. Azért ennek hozadéka néhány képen látszik.
A Monostori erőd után egy rövid sétát tettem az Igmándi erődnél is, ide már azért sokan nem szoktak ellátogatni. Hasonló a Monostori erődhöz csak sokkal kisebb. Mellette fut el egy szép bicikli út, tehát kerékpárral is könnyen megközelíthető. Állítólag itt működik egy kőtár, tehát be lehet menni az erődbe, de most vastagon be volt csukva, semmi információval. Így csak a kapun lévő nyíláson tudtam befényképezni az erőd területére, valamint bejártam az árokrendszer nagy részét. A Csillagerőd már nem fért bele az időmbe, de nem hiszem, hogy nagy veszteség lett volna, kb. ugyanúgy nézhet ki, mint a többi.
Zárszó: egyáltalán örüljünk, hogy valamilyen módon megmaradtak az utókornak, mivel elkészültükre a haditechnika túllépett a védelmi képességeiken, tehát akár el is bonthatták volna, valamint a szovjet csapatok tevékenysége is teljesen leamortizálhatta volna a területet. Még sok munka van, de úgy látszik, hogy ha kis lépésekben is, de azért halad a dolog!
A legelején le kell szögezni, hogy nem egy időben készült a rendszer. A legelső eleme, a Révkomáromi Óvár már az 1500-as években elkészült és beleillett a magyar végvár rendszerbe. Győrrel és Tatával ellentétben a törökök ezt a várat nem tudták elfoglalni. 1673-ban készült el az Újvár, ez gyakorlatilag az Óvár kiegészítése volt a város felé, mintegy fejépület. A törökök kiűzése után ezen várak stratégiai jelentősége jelentősen csökkent, felmerült az elbontásuk is, de ezt "meghiúsították" a napóleoni háborúk. Ekkor határozta el I. Ferenc császár, hogy Komáromot a birodalom legerősebb katonai erődrendszerévé kell kiépíteni.
Egy kis kitérő: a szlovák oldalon lévő Óvárat és Újvárat csak vezetett túrával lehet megtekinteni, ami miatt közel két órát várnom kellett volna. Miután (gondolom) nem nagyon különböznek az erődök, így átmentem a magyar oldalra és ott folytattam a fotó túrámat.
Tehát a magyar oldal: a jelenlegi szlovák oldali várakat 1827-39 között korszerűsítették, majd ezzel párhuzamosan megkezdték a túlparti kiegészítő erődítmények tervezését is. A magyar szabadságharc ezek kivitelezését részben megakadályozta, egyedül a jelenlegi Csillag erőd őse létezett. A másik két erőd nem is valósult meg később se. Klapka György viszont neki kezdett a jelenlegi Monostori és Igmándi erődök építésének. Ezek sajnos az osztrákok támadásai miatt csak hevenyészett kivitelben és részben készülhettek el. A szabadságharc bukása után nagy erőkkel folytatódtak az erőd építések, 1871-ben elkészült a Monostori erőd, majd 1877-ben az Igmándi erőd is. Azt is jó tudni, hogy az erődrendszer hivatalos neve végig Nádor-vonal volt, de ez valamiért nálunk nem terjedt el. A Trianoni békeszerződés nem csak Komáromot, hanem az erődrendszert is kétfelé választotta. A II. VH után végképp eltűntek a köztudatból, mivel mindkét oldalon katonai bázisokká váltak. A Monostori erőd 1945-1991-ig a szovjet csapatok legnagyobb fegyverraktára volt. Jelenleg ez a legkönnyebben megtekinthető erőd. Jelenleg 1200 Ft/fő a belépő, itt is van legális lehetőség a fotózásra, 200 Ft-os fotójeggyel. Az erőd és környezetének felújítása jelenleg is folyamatban van. Az erőd előtt hatalmas parkolórendszer kiépítése folyik. Szépen rendbe hozták a bejárati részt is. Ha bemegyünk a területre, azt láthatjuk, hogy maga az erőd egy nagy üres terület, melyet körbefog maga a sáncfal. A belső területen állomásoztak a katonák, csúcs időben 200.000-en is lehettek itt. A tiszteknek persze külön épületük is volt. Érdemes a Dunai bástyához elmenni, mert innen szép kilátás van a Dunára, valamint jól belelátunk az erődrendszer lényegébe, ez ugyanis a két töltésfal között futó mély várárok. Aki ide bejutott, azt gyakorlatilag azonnal lelőtték a számtalan lőrésen keresztül, amelyek a töltés alatt futó kazamatákból nyíltak. A kazamaták egy része is látogatható (itt néha elkel egy jó fejlámpa). Igazából nagy látványosságra ne számítson senki, mindössze azt kell elképzelni mi maradt a közel 45 éves szovjet használat után. Azért ennek hozadéka néhány képen látszik.
A Monostori erőd után egy rövid sétát tettem az Igmándi erődnél is, ide már azért sokan nem szoktak ellátogatni. Hasonló a Monostori erődhöz csak sokkal kisebb. Mellette fut el egy szép bicikli út, tehát kerékpárral is könnyen megközelíthető. Állítólag itt működik egy kőtár, tehát be lehet menni az erődbe, de most vastagon be volt csukva, semmi információval. Így csak a kapun lévő nyíláson tudtam befényképezni az erőd területére, valamint bejártam az árokrendszer nagy részét. A Csillagerőd már nem fért bele az időmbe, de nem hiszem, hogy nagy veszteség lett volna, kb. ugyanúgy nézhet ki, mint a többi.
Zárszó: egyáltalán örüljünk, hogy valamilyen módon megmaradtak az utókornak, mivel elkészültükre a haditechnika túllépett a védelmi képességeiken, tehát akár el is bonthatták volna, valamint a szovjet csapatok tevékenysége is teljesen leamortizálhatta volna a területet. Még sok munka van, de úgy látszik, hogy ha kis lépésekben is, de azért halad a dolog!
Vissza a főoldalra (katalógus)
1. Révkomárom, az Újvár:
- 1. kiegészítés:
Most (2019. 10.) fedeztem fel, hogy az erődrendszer nem csak magából az erődökből áll, hanem (a szlovák oldalon) a városon kívül épült védvonalakból is. Itt kettő is épült: a Nádor vonal és a Vág vonal. Ahogy a térképet néztem, igazából csak a Nádor vonal van még meg, ezek jó része viszont helyre vannak állítva. Jelenleg a IV-es, V-ös, VI-os és a VII-es bástyák léteznek még. Ezek egy részét raktárként használják, viszont az V-ös és a VI-os bástyákban éttermek, galériák, múzeumok (kőtár) működnek. Mi megebédeltünk a VI-os bástyában működő Bástya csárdában és azt kell mondanom, hogy most sem csalódtunk a szlovákiai éttermekben. Ilyen finom hagymás rostélyost már régen ettem. De a többiek is nagyon meg voltak elégedve (az is előre jelezte, hogy jó lesz a konyha, hogy rengeteg prémium kategóriás kocsival is jöttek ide ebédelni, viszont az árak továbbra is abszolút elfogadhatóak voltak). Az ebéd előtt és után egy jót sétáltunk a megmaradt bástyák körül és a védvonalakon.
- az V. bástya:
- a VI. bástya:
2. Komárom, a Monostori erőd:
- Komárom, az Igmándi erőd:
Vissza a főoldalra (katalógus)
