Travels, SzG3: augusztus 2014

Magyarország, Ócsa, a Premontrei kolostor, SzG3

Ócsán a tájház mellett ez a másik igen érdekes látnivaló és szó szerint mellett, mivel a tájház az utca egyik, a kolostor a másik oldalán található. Szokás szerint megint pechem volt a nyitva tartással, mivel hétfőn természetesen zárva volt. Mások is fenn akadtak ezen a dolgon, templom esetében azért egy kicsit szokatlan a hétfői zárva tartás.
Viszont kívülről alaposan szemügyre lehetett venni, ez a templom hazánk egyik legszebb állapotban fennmaradt román kori temploma. A feltételezések szerint már az Árpád korban is állott itt templom és miután Ócsa királyi birtok volt, ezért azt is feltételezik, hogy valamelyik Árpád-házi királyunk alapíthatta. A XVI. század közepén a török veszély közeledtével, valamint a reformáció felerősödése miatt a szerzetesek elhagyták a kolostort. Ettől fogva a reformátusok használták, de állapota egyre rosszabb lett. Bár a katolikusok meg próbálták visszaszerezni, de Mária Terézia a reformátusok kezén hagyta és engedélyt is adott annak felújítására. Sajnos ennek során sok középkori rész megsemmisült. Az 1800-as években kétszer is leégett. 1897-ben megkezdődött a műemléki helyreállítás, ez több lépcsőben történt meg, közben még átalakítások is történtek a templomon.
Jelenleg is református templomként működök!

További látni valók Ócsán:
- a Tájház
- az Ős-Turjános

Vissza a főoldalra (katalógus)

Magyarország, Ócsa, Tájház (mini skanzen), SzG3

Végre sikerült Ócsára is elugranom, bár a hétfői nap azt vetítette előre, hogy a látnivalókat csak kívülről tudom megnézni. Ez így is lett, de a mostani látogatásomat inkább csak elő felderítésnek tekintem, mivel a Tájházban lévő foglalkozások egyikére szeretném elhozni az unokámat is (eszméletlen jó a kézügyessége), valamint a mocsaras részt is szeretnénk megtekinteni (Ős-Turjános).
Maga a Tájház Ócsa legnagyobb nevezetessége, a Premontrei kolostor (Református templom) mellett található. Igazából nem is a szokásos tájház, mivel több épület is található a területen, szerintem ez inkább egy gazdagabb porta volt, amely több épülettel is rendelkezett.
1. a lakóház:
Ez a viszonylag legszokványosabb rész, itt kerülnek bemutatásra a használati tárgyak, szobabútorok, munkaeszközök és ruhák. Nagyon érdekesek a kenyér sütéshez használt eszközök - a kenyérdagasztó és a búbos kemence - ez utóbbi még működőképes.
2. a melléképület és az udvar:
Itt a gazdálkodás kellékeinek a bemutatása történik, de itt folynak a foglalkozások és a bemutatók is. Egyedülálló a népviseleti bemutató (elsősorban Ócsa és környéke).
3. a Turján ház:
Itt kerülnek a bemutatásra a környék (többek között az Ős-Turjános) természeti kincsei, de itt található egy 40 főt befogadó aktató terem is, ahol korszerű audio-vizuális eszközökkel lehet természettudományos képzéseket, kihelyezett biológiaórákat, előadásokat tartani.
A többi helyiségben természettudományi jellegű bemutató helyek találhatóak.
A Turján Ház kertjében kemence, füstölő, zöldségtároló verem van
4. Ide tartozik még az ún. Ágasház is, de ez közvetlenül a Tájház területéről nem megközelíthető. A házban ásvány, tojás, gyöngy, valamint ócsai iskolatörténeti kiállítást található.
Megnézendő!

További látnivalók Ócsán:
- a Premontrei kolostor
- az Ős-Turjános

Vissza a főoldalra (katalógus)

Magyarország, Pécel, a Ráday kastély, SzG3

Nem messze Budapesthez található Pécel, az M0-ról könnyen elérhető, gyakorlatilag az első község a megfelelő lehajtó után. Ott egy kicsit még keresgélni kell, mert eléggé nehezen vehető észre. Figyelem: nyitva tavasztól őszig csak péntek-szombat-vasárnap. Miután én hétfőn jártam arra felé, így mindenképpen esélytelen voltam, hogy meg tudjam nézni. De miután látogatható, valamikor el fogok vergődni még egyszer ide is.
A kastély története viszonylag egyszerű, nem érintett túl sok tulajdonost:
a kastélyt az 1700-as évek elején kezdték el építeni, eleinte csak kúriának, majd később átalakították barokk kastéllyá (Ráday család). 1825-ben leégett. A Rádayak anyagi gondjai miatt eladták és ekkor vette meg a Kelecsényi család, de nem tartották gondosan, állapota folyamatosan romlott. A II. VH után a MÁV vette birtokba és felújíttatta. 1998-ban a Műemlékek Állami Gondnoksága vette át a kastélyt (jelenleg a Forster Központ kezeli). Szerencsére a szép freskóit nem tették tönkre, így azokat restaurálni lehetett. Sajnos nem láttam a belsejét, amit ez megtörtént, jön a szokásos kiegészítés.

Vissza a főoldalra (katalógus)

Magyarország, Pilis, Pap-rét, tavak a Pilisben, SzG3

Megint belebotlottam egy olyan turisztikai információba, amely mellett már sokszor elmentem. Az egyik kedvenc kiránduló helyünk a Pap-rét és környéke, mivel könnyen megközelíthető. Most hétvégén is itt voltunk egy jót sétálni, mivel hosszabb túrára nem volt időnk. letettük a parkolóban az autót, majd elsétáltunk a Pap-rétig. Ez egy tényleges csomópont, mivel itt 4 út találkozik. Egy, amelyiken mi jöttünk, egy jön föl Visegrádról (az Apát kúti völgy felől), egy Szentendréről (a Skanzen mögül), a negyedik meg egy zsákutca, ott volt egy katonai bázis. Ezek mind aszfaltos utak, kitűnő kerékpáros lehetőséggel (már mi is végigjártuk ezeket korábban). Van egy gyalog út, ami viszont majdnem vízszintesen megy Vöröskőig (azok a régi szép napok, ég veled..., KISZ túrák április 4-én......). Mi még elmentünk majdnem a katonai bázisig (ami persze már fel van hagyva, romos az egész, de be lehet menni, ha valakit érdekel), majd vissza. Na ekkor vettem észre, hogy valami más zöld csillog a fák között, mint ami szokásos. Oda mentem és láttam, hogy egy kis tó (tele békalencsével és egy kacsával). Majd észre vettem egy másikat is, mellette egy táblával. Na innen végre megtudtam, hogy miről is van szó.
A Pilis nagy része (Visegrád!) évszázadokon keresztül királyi vadászterület volt. A gondos vadászmesterek feltehetően nagy figyelmet fordítottak a vadak itatására és az állatok dagonyázására, így egy részüket ők áshatták ki. A falubeliek is készíthettek ilyen itató tavacskákat (mivel a felszín vizekben szegény). A Pap-réti tavacskákat kb. 100 évvel ezelőtt a fuvarosok ásták ki, akik áruszállítással foglalkoztak (itt lehetett a legkönnyebben átkelni a Pilisben). Azonban tavacskák természetes módon is kialakulhattak a vízzáró réteg felett. A Pilisben több, mint 100 ilyen kis tó található. Korábban, amikor a Duna-part felől másztunk fel a Vöröskőhöz, akkor is találtunk ilyen szép zöld tavakat (Rekettyés tó), de akkor még nem tudtuk, hogy azok egy nagyobb rendszer részei. Jelenleg a nagyobb testű állatok itatásán és dagonyázásán kívül igen jó szolgálatot tesznek ezek a tavak a kétéltűek szaporodásának elősegítésére is (gőték, békák).
Korábban egyébként azért nem tettem közzé sok erdős beszámolót, mert erdőt fényképezni elég nehéz, zavaróak a fényviszonyok, ...stb. Néhány képet azért felteszek az út menti szép rétekről valamint egy korábbi, ... január 1-i túránkról, amikor a frissen esett hóban még egyetlen lábnyomot sem lehetett látni és eléggé sejtelmesek voltak a fényviszonyok (magyarul piszkosul szürke volt minden).

Vissza a főoldalra (katalógus)